Rio háza

- Ahogy te sem hogy mekkora kincs vagy..*suttogtam*

-Ne mondj ilyet. *suttogtam, miközben kedvesen mosolyogtam* -Nagyon nem vagy tisztába azzal, hogy milyen is vagy valójában...

*megráztam a fejem. Megfogtam kezét és egy apró puszit adtam rá* -Inkább te vagy túl értékes nő.. Nem érdemellek meg.

*Elmosolyodtam* -Annyira értékes férfi vagy. *megráztam a fejem* -Nem illek hozzád...

*Ha a szívem dobogna most biztos kiugorna a helyéről. * -Inkább azt mondanám hogy azóta változtam mióta ismerlek...*mondtam halkan mosolyogva. Ahol hozzért arcomhoz melegség áradt szét*

*Rápillantottam és ledermedtem, mikor kimondta az "sz"-betűs szót. Csak pislogni tudtam, annyira megdöbbentem* -Engem nem zavar, hogy démon vagy. *mondtam végül halkan* -És egyáltalán nem vagy az a tipikus démon. *zavartan felemeltem a kezem és a tenyerem az arcára tettem. A hüvelykujjammal megsimogattam az arcát*

*Hagytam hogy hátrébb húzodjon. Nagyot nyeltem szinte még mindig éreztem ajkait az enyémen. Tudtam hogy adnom kell neki időt és hogy ez nem fog olyan gyorsan menni, de ahhoz hogy vallomást tegyek ugy érzem már itt az idő.* -Rose.. én.. szeretlek. Tudom hogy csak egy démon vagyok és nem hozzád való. És nem is kérek semmit csak hagyd hogy vigyázzak rád..

*Kinyitottam a szemem. Éreztem, hogy szinte tüzelt az arcom. Egy kicsit hátrébb húzódtam. Nem tudtam, hogy reagáljak erre. A csókja nagyon tetszett, szinte elolvadtam tőle*

*Ajkai édesek és puhák voltak nehéz volt betelni vele, de lassan elhúzódott. Továbbra is arcát simogattam* -Csak azt amit az érzéseim diktálnak.. *suttogtam. nagyon reméltem hogy nem fog elmenekülni előlem.*

*Lassan elhúzódtam tőle. Ajkaim még mindig szét voltak nyílva, és a szemeim is csukva voltak.* -Mit csinálsz? *suttogtam*

*Amikor nem húzodott el másik kezemmel is arcát simogattam és gyengéden becézgettem ajkait. Vérem forrni kezdett, de visszafogtam*

*Mikor megcsókolt, hirtelen el akartam húzódni de nem tudtam. Lassan behunytam a szemem és félénken visszacsókoltam. Még sosem csókolóztam, szóval fogalmam sem volt mit kell tennem.*

*elmosolyodtam és óvatosan megcsókoltam.*

*A légzésem szaporább lett, ahogy közelebb hajolt.* -Akkor nem hagytam...volna hogy elmenj. *suttogtam vissza. Behunytam a szemem mikor végigsimított az arcomon*

- Akkor? *suttogtam vissza egyre közelebb hajolva hozzá. Egyik kezemet felmeltem és megsimogattam arcát* ~Szeretem..~

*Rápillantottam a kezünkre és elmosolyodtam* -Semmi baj. Nem akartalak megbántani, ha csak sejtettem volna, hogy ezért mész el..*suttogtam*

~Rohadék, mi a jó életet képzel magáról?~ *jobbnak láttam inkább befogni mert a végén csak sorozatos káromkodás hagyná el a szám. inkább megfogtam Rose kezét* -Ne haragudj hogy azt hittem a barátod.. ~Szemét disznó, de ezért még kapni fog. Majd..~

*Félénken rápillantottam, majd egy halk sóhaj hagyta el az ajkam* -Miután elmentél...*megáztam a fejem* -Meg akart csókolni, de nem hagytam. Aztán elakartam onnan menni. Utánam jött és...*teljesen elvörösödtem* -Nekinyomott egy fának és megcsókolt. Persze ismét ellöktem magamtól, és mondtam neki, hogy ezt azért nem így kéne. Erre megint meg akart csókolni...*zavaromba a körmömet kezdtem piszkálni*

*Erőt vettem magamon és elfolytottam a mérgem. Odasétáltam és letérdeltem elé igy nem tudja elforditani ugy a tekintetét hogy ne lássam* -Rose kérlek áruld el!

*Lehajtottam a fejem és megráztam a fejem* -Felejtsd el. Semmi...

*összehuztam a szemöldököm.* -Milyen multkori eset? Mit csinált veled? ~Ha erőszakoskodott vele én megölöm!!~

*Megráztam a fejem* -Pedig nem a pasim. *odamentem az ágyhoz és leültem a szélére* -Csak ő szeretne velem úgy lenni. Én viszont a múltkori eset után nem szeretnék. *elpirultam*

*Hirtelen olyan volt mintha egy nagy kő esett volna le a szívemről.* -Csak mert ugy fogta a kezed amikor meggyógyitottm a karod mintha együtt lennétek.. Legalábbis a gondolatai is igy jöttek le. Bár bocs semmi közöm hozzá.

*Értetlenül néztem rá* -Sid nem a barátom. *nagy szemekkel néztem rá. Nem értettem, hogy ezt honnan feltételezte*

*Nekitámaszkodtam az ajtó félfának*-A barátod, pasid.. Sid ha jol emlékszem a nevére.