Rio háza

-Nekem. Remélem neki sem lesz az... Szerintem egy farkas sem örülne ha egy démonnal járna a huga.*elmosolyodtam míg vettem elő két tányért.*

-Szeretnélek majd bemutatni a bátyámnak. Remélem nem gond. *nem vettem fel a papucsom, hanem csak így mezitláb mentem ki a konyhába. Ismét a kaja fölé hajoltam és reméltem, hogy nem leszek megint rosszul, de nem hál' istennek* -Isteni illata van..

- Rendben, gyere szerintem már annyira ki is hült hogy tudj enni.*mosolyogtam rá* -Akár csak én téged*suttogtam ajkaiba majd megcsókoltam és felkeltem felhuzva ötis ovatosan*

*Bólintottam* -Most viszont együnk. Majd este felé felmegyünk Skóciába. *felültem az ágyon és ránéztem. ~Annyira szeretlek drága démonom~*

-Érthető hogy kétségbeesel. *hátát simogattam* -Rendben akkor elviszlek oda.

*Egy kicsit megnyugodtam, mikor mondta, hogy nem hagy el. Behunytam a szemem* -Annyira szörnyű egy nő vagyok. Itt hisztizek...*ráhajtottam a fejem a vállára* -El kéne mennünk Skóciába a klinikára. Ott biztosra meg tudják mondani, hogy mi bajom van. Itt Londonban nincs más csak emberi kórház....

-Azért nem árt odafigyelni!*tettem még hozzá. Jó volt így vele összeölelkezve lenni. Azon töprengtem közben mitől is lehetett ez az egész. Hirtelen beötlött a tehresség de azt ki is akartam zárni bár ha jobban belegondoltam más nem igazán jöhet szóba. Nagy szemekkel néznek rá, de volt benne valami.*
- Lehet...*Nem igazán tudtam sokat a farkasokról csak alap dolgokat. Láttam rajta hogy teljesen pánikba esett. Amit nem is csodálnék hisz fiatal és még tanul is. Gondolatai olyan hangosak voltak hogy nem lehetett nem hallani. Mikor már láttam hogy kezd egyre nagyobb pánikba esni két kezem közé fpgtam arcát és magam felé forditottam.* -Nyugodj meg kicsim! Bár mi is legyen én melletted leszek! Nem foglak magadra hagyni! *Minden vágyam az volt hogy egyszer legyen egy gyerekem de ezt nem éppen igy akartam hirtelen tönkretéve az ö életét.* -Együtt sikerülni fog. Bár szeretnék gyerekeket de nem akarom hogy ilyen fiatalon eldobd a aszabadságod. Ha most nem estél teherbe akkor megígérem hogy legközelebb odafigyelek a védekezésre. *Bár volt egy olyan halvány érzésem hogy ezzel már elkéstem de nagyon.*

*Elmosolyodtam, ahogy a gondoskodó szavait meghallottam. Felbiccentettem a fejem és gyengéden megcsókoltam.* -Nem lesz bajom...
*Semmi kedvem nem volt kiszállni az ágyból, de sajnos muszáj volt. Legszívesebben egész nap itt feküdtem volna a karjai között. Ilyenkor minden gondom elszállt, és a fellegekben éreztem magam. Elgondolkodtam valamin. Mikor is csináltuk védekezés nélkül utoljára? A falat néztem, miközben gondolkodtam. Az ma volt. Ilyen gyorsan nem jelentkezhetnének tünetek. Viszont, ha a farkas gyerekek gyorsan nőnek, akkor lehet, hogy sokkal gyorsabban is jönnek elő a terhességi tünetek. Megmerevedtem Rio karjaiban. ~Szentséges ég!~. Felnéztem rá aggodalmas szemekkel*
-Édes...Tudod, hogy meséltem neked arról, hogy a farkasok gyorsan nőnek...Mi van ha terhes vagyok, és most már jelentkeznek a tünetek? Mert lehet, hogy akkor ezek is gyorsabban jelentkeznek.
*nem tudtam, hogy reagálnék, ha terhes lennék. Hiszen még nagyon fiatal vagyok, arról nem is beszélve, hogy még egyetemre járok. Főleg tánc szakra, amit terhesség mellett nem lehetne folytatni. Felültem és ránéztem a hasamra, mintha csak átláthatnék rajta. Nem, ez képtelenség, hogy terhes legyen. Jó azért annyira nem, tekintve, hogy eddig egyszer sem védekeztünk, de hát ő is mondta, hogy eddig sose lett terhes tőle senki. Akkor miért én lennék a nagy kivétel? Visszafeküdtem az ágyra és hangosan felsóhajtottam. Ha ez igaz....akkor nagyon nagy bajban vagyok. Azt sem tudom, hogy kell egy gyereket, tisztába tenni, vagy megfürdetni. ~Jó azért ennyire előre ne haladjunk. Gondolkodjunk pozitívan! Biztos csak tényleg elrontottam a hasam, semmi több.~ a gondolataim valahogy mégis megint visszatértek a feltételezett kisbabához. ~És ha Rio nem akarna gyereket?~ Hiszen még alig ismerjük egymást. Teljesen érthető volna, ha azt mondaná, hogy ő kiszáll ebből az egészből. Összeráncoltam a homlokom és behunytam a szemem. Nem akarok egyedül álló anya lenni. Sőőőt anya nem akarok lenni. Tudom, hogy nem lennék jó. Senkitől sem tudtam volna tanulni, mert a szüleim már nem éltek, a testvéreim pedig mind idősebbek nálam arról nem is beszélve, hogy az összes fiú. Aligha kérhetnék tőlük tanácsot. Végülis lehet, hogy Aryannat megkérdezhetem ezekről a dolgokról, bár ő sem úgy néz ki, mint aki tisztában van az ilyesmivel. Úgy látszik, ha valóban az vagyok, aminek hiszem magam, akkor igencsak magamra kell hagyatkoznom. ~Vagy vehetnék egy könyvet!~. Bár mondjuk kötve hiszem, hogy lenne egy olyan könyv a könyvesboltokban, hogy: Gyereknevelés vérfarkasoknak. Legalábbis elég abszurd lenne. Kinyitottam a szemem és felpillantottam Riora.*

*hátát cirógattam* -A lényeg hogy elmult. De ha megint előjönne akkor elmész ordvoshoz. *mondtam komoly hangom. Nem szerettem volna ha bármi baja esne.*

-Hogy itt vagy igen. *felsóhajtottam* -Nem tudom mi lehetett velem. *ráhajtottam a fejem a vállára és behunytam a szemem* -Lehet, hogy elrontottam a gyomrom...Vagy gőzöm sincs, mi történhetett...

*Felsóhajtottam és odamentem hozzá, leültem az ágy szélére és átkaroltam mikor magához húzott.* -Én is nagyon szeretlek.*viszonoztam gyengéd csókját majd leültem az ágyra hogy hátam a az ágy háttámlájának tudjam támasztani és magamhoz húztam óvatosan* -Jobban vagy már?

*Megráztam a fejem és kitártam felé a karom* -Gyere ide...*mikor idejött hozzám lehúztam magamhoz és hozzábújtam. Íg már mindjárt jobban éreztem magam. Behunytam a szemem. A szívem ismét hevesebben kezdett verni, mikor hozzámért. Annyira szerettem, hogy gondolkodás nélkül feláldoztam volna bármit érte* -Nagyon szeretlek...*felpillantottam rá és adtam egy gyengéd csókot*

*Csak figyeltem ahogy feláll megmossa a fogát és egy szó nélkül beballag a szobába. Felsóhajtottam és lassan utána mentem de megálltam az ajtóban.*-Hozzak neked valamit?

*Rettenetesen éreztem magam. Felkeltem a földről és lehúztam a wct. Megmostam a fogam és bementem a szobámba. Lefeküdtem az ágyra. Az egész lakás forgott velem.*

*Már csak azt láttam hogy Rose a fürdőszobába rohan. Félrehuztam a kaját és berohantam utána. Odaguggoltam mellé. fogalmam sem volt mi lehet a baja.*

*Mikor megéreztem a kaja illatát teljesen felfordult a gyomrom. A szám elé kaptam a kezem és kirohantam a wcre. Leguggoltam a wc mellé és elkezdtem hányni. Szinte minden kijött belőlem, amit aznap ettem*

*elmosolyodtam*-Persze maradj csak.*adtam egy puszot a feje búbjára megöleltem és a hűtőhöz mentem. Nem akartam sokáig váratni mert tudtam hogy éhes. Nekiálltam összeütni valami egyszerüt*

-Nem akarlak magadra hagyni..szóval itt maradok, de ülök ha nem baj. *mosolyogtam és magamhoz öleltem*

*Segítettem neki kipakolni majd adtam a homlokára egy puszit* -Majd valami egyszerübbet összeütök most én. Pihenj inkább.

/Új!/

*Mikor végre bementünk a lakásba bementem a konyhába és lepakoltam a pultra. Felsóhajtottam és végignéztem a szatyrokon* -Nem semmi..*elkezdtem bepakolni a hűtőbe, majd mikor végeztem vele, egy kis szekrénybe tettem az édességeket.* -Főznöm kéne most meg, de teljesen kimerültem. *leültem egy székre, hogy szusszanjak egy kicsit*

-Amikor nyakamnál játszol*mondtam mosolyogva. Majd bementem a szobámba és felvettem azt amit nem rég dobátam le magamról. Olyan furcsa érzés tőrt rám de nem tudtam volna megmagyarázni hogy mitől. Nem foglalkoztam vele. Kimentem a szobából a nappaliba ahol már Rose várt rám. Meghallottam hogy korog a gyomra. Felnevettem* -Nah gyere gyors lerendezzük a boltot aztán ehetsz.*kézen fogtam és kisétáltunk az udvarra*

-Mármint mit? *elmosolyodtam és lágyan megcsókoltam. Adtam az arcára is egy puszit, majd elléptem és bementem a szobámba. Odamentem a szekrényhez, hogy elővegyek magamnak valami ruhát. Elgondolkoztam egy kicsit végül egy farmernél és egy bátyám szerint "hasmutogatós" felsőnél döntöttem. Ledobtam őket az ágyra, és felöltöztem. Bementem a fürdőszobába és feldobtam magamra egy gyors sminket. Kimentem a nappaliba és megvártam, míg ő is elkészül*

*Bólintottam* -Persze menjünk de előtte nem ártana ha velem együtt felöltöznél..*végig néztem rajta* -Mert itton nem zavar ha igy mászkálsz de a városban igen csak kitekerném annak a nyakát aki rád merne nézni..*mosolyogtam de mikor el akart lépni derekánál fogva visszahuztam* -Szeretem amikor ezt csinálod.*suttogtam és egy csókot adtam homlokára*

-Értem. *Odaléptem a hűtőhöz, de nem találtam meg benne azt amit kerestem. Felsóhajtottam és ránéztem Riora* -Mi lenne, ha gyorsan elugranánk venni egy két dolgot a hűtőbe? *Elmosolyodtam és odaléptem hozzá* -Mert sajnos ebből nem sok mindent tudok csinálni. *az orromat végighúzta a nyakán és vettem egy mély lélegzetet. ~Jajj Rose fogd már vissza magad. Olyan vagy mint egy kutya!~ Korholtam le magam, majd elléptem tőle*

*átkaroltam derekát amikor megfordult.* -Akkor majd ma megejtem ha megmondod mi kell. *Meg csókoltam mielött vissza fordult volna majd amikor visszafordult a pultnak támaszkodtam mellette. Valahogy éreztem hogy egyszer fel fogja tenni ezt a kérdést. * -Elméletileg igen. De még nem volt rá példa hogy teherbe esett volna tőlem valaki.*Ami kicsit aggasztott is valahol mert szerettem volna gyerekeket*