Trevi-kút

-Hát igen. Gyönyörű ez a város. Még sosem voltam itt, de szerintem többször jövök majd erre felé. És ez a kút...*felnéztem rá és szinte megigézett* -Fantasztikus...*fejeztem be halkan*

-Kicsit ki kellett mozdulnom Londonból és idejöttem a fejemet kiszellőztetni. ~ Hogy ne mindig te járj a fejembe. Ez isten jele lehet ha itt is összefutok vele.~ -Meránót otthon hagytam egy ismerősömnél.

-Versenyre jöttem. Három napos. *mosolyogtam* -És te?

-Én sem. De örülök, hogy így történt. Mi jót csinálsz itt?

*Elvettem tőle a készüléket* -Köszönöm. *halványan elmosolyodtam* -Nem hittem volna, hogy itt futunk össze...

-Szia Rosemary! Őőőő...hát nem tudom hogy még működik-e...ha kiszárítod akkor talán...

*Láttam, hogy egy kéz belenyúl a vízbe. Felpillantottam, hogy lássam ki lehet az és nagyon megdöbbentem* -Őőő..Sid? *nagy szemekkel néztem rá. Nem gondoltam volna, hogy Rómában futok vele össze*

*Mély levegőt vettem és odamentem mellé. Feltűrtem a ruhám ujját és belenyúltam a vízbe. Majd felé nyújtotam.* -Azt hiszem ez téged illet.

*Megcsörrent a telefonom. Odanyúltam, és kivettem a készüléket a zsebemből, amire az egyenesen a kútba esett* -Ne...ne csak ezt ne...*elkeseredetten néztem a víz alján lévő telefont.* -Ezt nem hiszem el.*néhány turista igen csak hülyén nézett rám*

*Sóhajtottam egyet. Éppen elfordultam volna, amikor a víztükörben egy ismerős arcot láttam meg. Nem mertem felnézni. Mintha féltem volna hogy eltűnik a szemem elöl. Csak álltam megbabonázva és a tükörképet néztem.*

*Egy versenyre érkeztem a városba. Már nagyon fáradt voltam, de mivel kaptunk egy kis szabad időt, így ezt kihasználtam és körbenéztem a városban. A híres Trevi-kúthoz jöttem. Leültem a szélére és végigsimítottam a sima vízfelületen*

*Álltam a kút mellett és néztem magam a víztükörben. Egy arcot láttam benne, aki még a családjának sem hiányzik. Fintorogva néztem magam.*