Raktárudvar

/nincs mit/

/Kösz a játékot/

*Gondolataimba merülve koncentráltam arra, hogy az ujjlenyomataim mind eltűnjenek a kocsiról, a kulcsról, és amihez úgy egyáltalán hozzá értem. Szívesen hagytam volna rajta az övéit is, de nem akartam még nagyobb szarba keverni. Semmi perc alatt végeztem, most már senki sem gyanúsíthat ezzel kapcsolatban. Csuklómat szorongatva indultam meg az egyetem irányába.*

*a sikátor végénél a kocsi kulcsait a földre dobtam*-Mással végeztesd el a piszkos munkáid.*azzal kiléptem a sikátorbol és megindultam az utcán*

*szemforgatva álltam fel lassan. Ennyit arról, hogy segíteni próbálok. Mindig én iszom meg a levét. Ja, azt hiszem a szerencsetündér szerepét másra kéne osztani, nem hiszem, hogy jó vagyok benne.*

-Kihasználós szuka*húztam a fejemre a sapkát, meg sem állva*

* óó ne máár ez a jobb csuklóm volt... pont az a kezem, amivel rajzolok, szakadj meg! hangosan beszívva a levegőt húztam magam alá a lábaimat, miközben próbáltam felmérni mennyire sérült meg.* - Hülye pöcs.*morogtam fel se nézve*

*kész itt untam meg a dolgot.fogtam és odébb hajítottam tisztes távolságra tőlem, majd megindultam szótlanul a sikátor kijárata felé*

- Jó hát nekem meg nem kell. Azt csinálsz vele, amit akarsz.

-Nekem aztán ne magyarázzál ki kinek a része!Ha nem nyerem meg a szaros kis fogadást óraszámra döngetne a kis piercinges szarzsák!És nem fogadtam el se a kocsit se a pénzt úgyhogy ne variáljál nekem!*kezdett nagyon felhúzni*

- Az adósod?Na ne röhögtess! a kocsi és a pénz az enyém lenne ha netán nem esett volna le. Te csak a fogadás része voltál semmi több. És most mindkettő a tiéd... szóval ne papolj nekem itt adósságról...

-Az adósom vagy,ha netán elfelejtetted volna.*néztem a szemébe*

- És az téged miért érdekel, hogy mi bajom?*szegtem fel az állam makacsul. Gondoljon csak azt amit akar rólam. Nem érdekelt.*

*ismét megragadtam és most kicsit de nem annyira keményen nyomtam a falhoz*-Idefigyelj hárpia minek után megmentettem a szuttyos kis életed annyi jár nekem ,hogy végre abbahagyd a hisztis kis hercegnő szerepet és végre elcsacsogd mi a francért vagy ennyire elviselhetetlen 10 perce?*nem hagytam, hogy kirántsa magát*

- Én is kezdem unni, hogy nem szállsz le rólam, úgyhogy békén hagynál végre és húznál a francba?*rántottam ki magam a fogságból.*

*megragadtam a ruháját majd visszahúztam a falhoz*-Kezdem unni ezt a játszadozást úgyhogy kiböknéd végre mi bajod?

- Hm...*vontam meg mindkét vállam.* Szocproblem. *bújtam ki a karja alatt és újra elindultam.*

-Nem hallottam a választ.

- Ha idegesítő vagyok és elkívánsz a francba, akkor minek koslatsz utánam?*mosolyogtam negédesen.*

*fogsz te szórakozni velem.amikor beértem megragadtam és egy közeli sikátorba löktem majd le se szarva fájós orrom a falnak löktem és megragadtam a vállainál fogva.kicsit se voltam bepöccenve*-Na figyelj idegesítő vagy és elkívánlak a francba.Elcsipognád végre mi a szaros bajod van?*morogtam*

- Nem játszok én semmit, szivi..*utánoztam a hanglejtését.* te pattogsz itt mellettem, a kocsid meg lassan elvontatják...

-Ne most játszd a kemény csajt szivi!

- A kocsidat ott hagytad... *feleltem monoton hangon, elengedve a fülem mellett minden megjegyzését.*

-Rohadt életbe*próbáltam beérni*-Mivan te porig alázhatod az egómat meg mindenemet de én meg maradjak kussban?Na hogy is van ez?!!!

*középső ujjam feltartva mentem tovább. Végre felértem a járdára. egyre több dudáló kocsi állt meg mögötte.*