Tengerpart

-Hááát.. veheted aminek akarod*vigyorogtam rá* -Nos?

-Ezt most vegyem kikezdésnek? *vigyorogtam. ~Most megmutatom a nem lézeető szívemnek, hogy ki a főnök~*

-Sétálgatni akartam de...*végig néztem rajta* -De te elég jó figyelem elterelő vagy..

-Hát én is vagyok. ~Főleg mostanában~ És milyen figyelemelterelést akartál? *Vigyogtam* -Vagy csak sétálgatni akarsz?

*felnevettem*- Akkor magadat is annak vallod ugye tudod? *a tengert néztem*

-Mint mindenki. *Visszanéztem a tenger felé. Behunytam a szemem és élveztem a meleg szellőt*

-Hát bevallom már az sem ártana..*vigyorogtam vissza aztán ez a vigyor kicsit lesült az arcomról* -Hülye vagyok ennyi az egész.

-Hát nem mondanám, csak egy kicsit megzakkantam. *nevettem* -És te? Milyáratban erre? Csak nem egy nőnemű személyt keresel, akin kiélheted magad? *kacéran vigyorogtam*

- Tán csak nem tanácstalan vagy te is?* leültem a homokba mellé*

*meghallottam a gondolatait. Felkönyököltem* -Nekem is erre van szükségem. *elvigyorodtam* -Esetleg szellőztetheted itt a fejed..

-Oh.. de zabos valaki. Oké akkor befogom és tovább állok.~Amugy is jobb lenne nekem is ha kicsit kiszellőztetném azt a hülye agyam~

*kinyitottam a szemem és egy férfit láttam meg. Éreztem, hogy ő is démon* -Hát látod. *felhúztam a lábam és ismét behunytam a szemem* -És nem vagyok szerencsétlen. Csak szeretek egyedül lenni...

*Ugy éreztem ki kellett szellőztetnem a fejem és mi lenne jobb hely mint egy tengerpart. Teljesen megkavarodtam már mindennel. Ahogy sétáltam észrevettem hogy valaki fekszika homokban.*~Egy démon nő? ~ - Nocsak nocsak.. Hát nem én vagyok az egyedüli szerencsétlen démon?

*Teljesen sötét volt már. A parton rajtam kívül senki sem volt. Hátradőltem a homokba és élveztem, hogy a szél kellemesen cirógatja az arcom. Tiszta hibbant voltam már napok óta. Mióta az az eset történt a kastélyban. ~Ne is gondolj, erre te idióta!~*