Tengerpart

*felnevettem* - Nem hinném hogy félre merne lépni.. Tartok tőle hogy nem sokáig lennének szárnyai szerencsétlennek...

*Felnevettem* -Oké. Hozom. Úgyis szeretem, ha mellettem van. Véletlenül se tudjon félrelépni. *megvillant a szemem*

-Hm.. hozhatod magaddal 3 okos fej csak kitalál valamit.

*Bólintottam* -Okés. Ésss.....őt is hozzam magammal, vagy elég lesz szerény személyem? *vigyorogtam*

-Hm..Mit szolnál hozzá ha később összeülnénk.. addig beszélnél angyalkáddal is.. És együtt megprobálnánk kitalálni valamit.

-Hát igen, de gyorsan néne mert ha Lucifer rájön...*megráztam a fejem*

-Akkor kitalálunk valamit. *elég hihetetlen volt hogy nemrég még a homokban keféltünk most meg már egyességet kötünk*

*Komolyan néztem rá, majd felsóhajtottam* -Van más választásom? *vigyorodtam el* -Igen. Vele szeretnék lenni, szóval megpróbálok minden tőlem telhetőt.

-Pár fokkal vagyok jobb helyzetben.. A gond csak az hogy ezt nem tenném meg.. Öljem meg és legyek egy rohadt önző disznó? *elhúztam a szám* -Igen.. egy angyalt sajna oda nem vihetsz magaddal. *elgondolkodtam, már kezdett körvonalazódni bennem valami* -Hajlandó vagy együttműködni velem? Eggyütt csak kitalálunk valamit.

*Elgondolkoztam a szavain, közben visszadőltem a homokba* -Azt hiszem igazad van. Elvégre is te jobb helyzetben vagy mint én. *megráztam a fejem* -Az én esélyem nagyjából egyenlő a nullával. Te azért megteheted azt végső esetben, hogy megölöd a csajszit és elviszed magaddal az alvilágba. Én egy angyalt nem tudok levinni..

-Majd kitalálok valamit.. Anyira ostoba nem vagyok hogy ne találjak ki valamilyen megoldást. És ha eséjem sincs a lánynál akkor sem mondhatom azt hogy én nem próbáltam meg.*Nah most biztos voltam benne hogy még nagyobb őrültnek hisz*

*Felvontam az egyik szemöldököm és felültem* -Miért mit akarsz tenni?

-Cöhh, életemben először szeretek egy nöt. Ne hogy azt hidd hogy annyiban hagyom hogy feladom és élek szenvedve mikor igy is halott vagyok!

-Ezen most mit gondolkozol? *kérdőn néztem rá*

-Nem tudom.. Nem fogom feladni az biztos.. Majd gondolkodom. Nem vagyok annyira hülye.

-Nos ezek után mit teszel? Mert én jelenleg nagyobb bajban vagyok, mint te.

-Franc franc...*ha belevertem volna a fejem a fallba akkor sem lett volna jobb.*

-Hát igen. *Sóhajtottam* -Ezért jobb, ha így marad minden ahogy most van.

-Nem. Isten ments! Nem azt mondom hogy félek Lucifertől de azért nem jutnék a kezére... És a leggázabb hogy nem tehetsz ellene semmit..*sóhajtok*

-Akkor radikális eszközökhöz fordulok. Nem engedhetem, hogy Lucifer kezére jusson. *mondtam most már komolyan* -Ugye tudod mit csinál azzal, aki az egyik démonja párja lesz, ha csak nem démon az illető. *ránéztem* -Elviszi őt és örök kínzásra ítéli. Ezt akarod? Mert én nem...

-Hm.. érdekes felfogás.. Vagy ha szeret anál inkább vonzódik hozzád.. Tudod? mindig a tiltott gyümölcs kel!

*Megrántottam a vállam* -Semmi. Én maradok így ahogy vagyok. Ha bunkó leszek vele, csak megutál....*mondtam már kevésbé viccesen*

-Hát akkor üdvözöllek a fertőzöttek klubbjában.. Ezekszeint még is csak igazam volt*vigyorogtam* -Nah és most mi legyen?

*Felvontam a szemöldököm* -Úristen! Szólnom kell Lucifernek! Figyelmeztetni kell a többieket is! Egy vírus terjed közöttünk, démonok között. A neve...."mekkora egy barom vagy". *nevettem* -Nyugi ze rám is vonatkozik. Én vagyok az első aki elkapta. Míly dicsőség ez nékem. *színpadiasan sóhajtozni kezdtem*

*elhúztam a szám de nem haragudtam meg érte, tudtam hogy egy vad marha vagyok* -Nos kösz.. eddig is tudtam hogy nem vagyok kóser... És nem! Ne gondolj rosszra légy szives! Pont ez a problémám hogy neki nem tudnék ártani...