Hyde Park

- És mi lesz a nyolcvan dolcsival?*kérdezte az egyik csokival kikent emberke.*
- mit szóltok ahhoz, ha azt odaadom ennek az úrnak itt, és majd ingyen hozhatjátok el a fagyit? Csak mert anyukátok nem tudom mit szólna ha meglátna titeket ennyi pénzel. Na?
- Okééé...
- Ez akkor el is van intézve...*mosolyogtam újra a pasasra és átadtam nekik a pénzt.* csak akkor ne felejtse el őket.
- Csak nyugalom hölgyem.

*megtámaszkodtam az egyik fának és onnan néztem*

*Rámosolyogtam a fagyisra.*
- Ön fizet?*kérdezte mély hangján.*
- Igen. Mennyi lesz?*mikor megmondta, átnyújtottam az összeget.*

-Bakker öregszem*tántorogva indultam utánuk*

*Szemforgatva fordultam meg és indultam a kölykök után.*

-Na ne*nehezen feltápászkodtam*-Ennyi becsületem még maradt,azok után hogy egy rakás kis szörnyeteg megcsonkított,majd megtaposott.

- Nem, csak édesszájúak...*ugrottam le a padról, majd mellé sétáltam. Lentebb hajoltam és kezet nyújtottam neki, hogy felsegíthessem.*

*és megint mint egy bivalycsorda át taposva rajtam rohantak*-Áruló banda*nyögtem*

- Jól van, elég lesz, a végén nem marad rajta bőr. Irány a fagyis, mielőtt hazamegy, és mondjátok, hogy én állom...

*ahol értek ott gyerek volt rajtam vergődtem szinte mint egy hal*

*tök nyugisan, nevetve sétáltam végig a pad tetején. Közben számolni kezdtem, hogy mennyien is vannak. 5. hű pedig látszatra többnek néztek ki. NA mindegy, nem mintha zsugori lennék vagy ilyesmi...*

-Francba ezt már nem lépem túl!!*azzal az összes gyerek aki ott volt leterített*

- Ez nem ér! 80 és két fagyi! Többet ne higgyetek neki, 50et se tudna perkálni!

-80 és egy fagyi!!*ajjaj lassan határ eset lessz*

- Ne már! 80!!!!

-75!!!*irányváltoztatás*

- Mész a francba...* vetettem oda, mielőtt felálltam volna a pad háttámlájára. Nem voltam egy hű de magas, de így legalább mindegyiket szemmel tarthattam.* - 50est, ha rá!*mutattam Ryderre. a gyerekek, mint a távirányítós kisautók, megfordultak és felé vették az irányt.* - apám, mint a heringek...*röhögtem.*

-Csakugyan?*na most lett belőle elegem*-Hé srácok!!*odafordultak mind*-Aki ráugrik a csúnya nénire az kap tőlem egy huszast!!!*mint egy felbőszült bivalycsorda kiáltották el magukat és indultak meg egyszerre rohanva*

*én felszabadultan röhögtem rajtuk.* Nem is olyan reménytelenek...

*felmásztam a fára,majd lelöktem a labdát és leugrottam a fáról*-Még egyszer valamelyikőtök lebácsiz el lehet felejteni!*azzal visszaindultam a padhoz*-Köszönjük bácsi!!!*tudtam hogy direkt csinálják,de csak azért sem fordultam meg*

*Somolyogva figyeltem őket. Igaz hogy egy tahó, de a gyerekekkel tök jól bánik..*

-Bácsi*közben az egyik kiskölyök megint odajött*-Segítene?*odanéztem és láttam hogy sikeresen felrúgták a labdát a fára.sóhajtottam egyet majd felálltam és a kis sráccal odamentem*

- Amit én mondok az neked mind negatív, szóval... ne is magyarázd ezt tovább.

-Ha nincs semmi pozitív amit mondani tudsz,akkor meg se szólalj.

- Hát erre büszke is lehetsz, aranyapám.