Sikátorok

-De akkor is!! Lehettél volna finomabb, nő vagyok, ha nem vetted volna észre

-Te akartál bunyót.

- Éljen! * mondtam nevetve.* -Bár még indig biztos vagyok benne, hogy bántani akartál. * kicsit felhúztam a pólómat, hogy megnézzem az oldalamat, mert igen caj sajgott. Egy nagyobbacska lila folt volt ott.* - Na tessék, remélem örülsz...

-Na de jól meg tudunk egyezni*vigyorog*

-Rendicsek.

-Azt se.

-Csak kórházba juttatni...

-A-a megölni nem akartalak.

-ÁÁÁ dehogy, csak halálra akartál verni...

-Én meg nem püföltelek azért,hogy lehiggadj.

-Én nem köszöntem meg semmit sem.

-Nincs mit*vigyorogtam*

*elmosolyodtam.* - Igen... muszály volt valahogy levezetnem...

-A felhúzós részére rájöttem.

-Semmi, csak ma is sikeresen felhúzták az agyamat a nagyszájú kis mitugrászok.

-Mert?Történt valami?

-Ilyen az én szerencsém...

-Te is ura alakokkal találkozol ezek szerint.

- Egy alvilági teremtménnyel én is találkoztam, meg egy szárnyassal is, de amúgy semmi különös.

-Találkoztam egy rakás fura emberrel,meg az alvilág ronda piercinges kutyáival*vigyorogtam*-Hát veled?

-Történt veled valami amióta nem találkoztunk?

-Hát ki hogy ragaszkodik*vontam meg a vállam*

-Pedig nem is kutya, azok szoktak ennyire ragaszkodni... nya mindegy.

-Ragaszkodó egy állat*vigyorogtam*

-Egen, és nem is tágít mellőlem... most is csak úgy tudtam eljöni nélküle, hogy cselesen bezártam a lakásba.