Sikátorok

-Ez nem valami kényelmes... De végül is az ember bundása, ne legyen válogatós. * vigyorogtam, és én is felültem az egyik konténerre.*

-Hát akkor már kényelembe is helyezhetnénk magunkat*azzal nevetve felültem egy konténerre*

* Én is elvigyorodtam.* - Még szerencse.

-Hát itt attól TÉNYLEG nem kell tartani*vigyorogtam*

-Élet? Úgy 500 méteres körzetben, az élőlények száma 2. Ez aztán a nagy élet... de nekem pont ezéert tetszik. Nem szeretem a zsúfoltságot.

-Ja itt legalább van némi élet is.

-Most miért? Nekem nagyon tetszik.

-Hát nem egy romantikus meghitt kis helyiség meg kell hagyni*nevettem*

-Hát én sem. Ez az egész rész tök kihalt...

-Igazság szerint nem számítottam senkire itt.

-Akkor ezek szerint, csak rosz napon találkoztunk.

-Á úgy kell leütni néha*nevettem*

-Hát te sem a bő beszélőkédről lehetsz híres...

-Ryder.

-Ahham, értem. Amúgy Pandora vagyok.

*megvontam a vállam tanácstalanul*-Tudtommal igen.Bár olyan sokkal még nem futottam össze.

-Sok van belőlük erre felé?

-Kölcsönös*vettem ki a fülemből a fülhallgatót*

-Hát igen, ha egy vérszopóval találkozok először... az igen kellemetlen lett volna. Bár egy kicsit sem tartok tőlük.

-Rosszabb is lehetett volna*nevettem*

-Első akivel a városban találkozok egy fajtámbeli... ennél kisebb már nem is lehetne.

-Kicsi a világ.*vontam meg a vállam vigyorogva*

*mikor megláttam sárga szemeit már biztos voltam benne, hogy ő is bundás. Elvigyorodtam.* - Üdv. Kikkel össze nem lehet itt futni...

*a kezemet zsebre vágva kikapcsoltam az ipodom a sárga szemem pedig megvillant*-Hali.*ez egy bundás lesz tuti*

* Láttam, hogy felém fordul, így elindultam felé. Úgy másfél méternyire megálltam tőle, de nem mondtam semmit sem. Éreztem rajta, hogy nem simán ember, hanem valami több annál... talán ő is bundás lenne?*