Trafalgar Tér

-Őőőőő ja*bólintottam rá*

*megvontam a vállam* -Akármit. Tetszik valaki?

-Hátttt őőőőőőőőőőőő mit mondjak?

-Remélem. *mosolyogtam* -Nos ha már ennyire kibeszéltünk engem, akkor te jössz. Szóval mesélj magadról. *kedvesen mosolyogtam*

-Szerintem nincs vele gond.

-Nagyon kedves és figyelmes mindig. Nem láttam eddig semmi jelét, hogy tolakodó lett volna. És...*elpirultam* -mindig ad rózsát...

*elgondolkoztam*-Hogy viselkedett a közeledben?

*Körbepillantottam* -Ő egy démon. Sőt a bujaság démona. *mondtam halkan* -Mi van ha arra kellek neki?

-Hát ha a két pasas közül kéne választanom én arra tenném a voksot, amelyik nem támadt le.

-Szerinted mit tegyek? *kérdeztem halkan, egy sóhajtás kiséretében*

-Értem...

-Nem. *egyszerűen csak elment.* -Egyszerűen nem értem mi történhetett. Az egyik pillanatban még kedves volt, úgy ahogy a következőben meg, elment....

-Neki ugrott?

-Őőő hát...*elvörösödtem* -Látott engem azzal azzal az erőszakos férfival.

-Reménytelen pasasnak hangzik*ráztam meg a fejem*-Na és mi van a másikkal?

-Nem értem akkor mi ütött belé. Sosem feltételeztem volna róla ilyet. *tűnődtem*

-Hát ha nem ért a szép szóból és mg le is támad?Elmehet a francba!

-Miért? *oldalra biccentettem a fejem*

-Ja elnézést*nevettem el magam*-Már bocs ha ezt mondom,de a pasas egy idióta.

*kikerekedett szemekkel néztem rá* -Hűha. *nevettem* -Elfelejtettem befogni a fülem.

*ezen ledöbbentem*-Hogy az a mocskos,büdös,szemét kis....*jó sok káromkodással később*-..kis tetű!

-Nekinyomott egy fának és erőszakkal megcsókolt, mondván, hogy ez akkor is ki akarta próbálni. *mondtam zavartan, némi éllel a hangomban*

-Hát nem tehetsz arról,hogy nem csíped.Legalább elfogadta?

-Tudom, de akkor is bánt, hogy megbántottam. *felpillantottam rá*

-Hát az az ő baja nem a tiéd,ha te nem szereted akkor nem lehet ezzel mit csinálni*szögeztem le*