Moulin Rouge

-Nem sápadtam el. *mondtam komolyan.* -Csak a megvilágítás rossz.

*elvigyorodtam*-Szoval egy szimpla megfázá miatt sápadt el arra hogy rájöttem beteg?

*Megráztam a fejem* -Csak megfáztam. Arra kell ezt szednem. *legyintettem, mintha valami apróság lenne* -Semmi olyan ami miatt aggódni kéne.

-nos.. Egy a gyógyszer.. ide láttam hogy nem fájdalomcsillapító volt kettő a reagálásból itélve el is találtam.

*Hirtelen még az ütőér is megállt bennem* -Hogy micsoda? az arcom fal fehér lett. Ez...ezt meg honnan veszi, hogy beteg vagyok?

-A betegsége miatt? *néztem rá kérdőn*

*Legyintettem* -Semmihez sem értek. Nem tanultam sokáig. Szóval aligha találnék jobb munkát. Meg nem vészes, csak néha eléggé elfáradok. Ennyi. *mosolyodtam el*

-Már megbocásson, de szerintem ennél jobb állás is találna.. Jobb főnökkel..*nah erre belecsaptam volna a fejem a falba* -Bár inkább hagyom a prédikáciot a papokra..

-Remélem is. *felálltam és odamentem a táskámhoz. Elővettem a tablettáimat és bevettem egyet. Ittam rá egy korty vizet, majd visszapakoltam a táskámba. Leültem a székre és rádőltem a pultra*
-Anna nem azért fizetem, hogy feküdjön! *dörrent rám a főnököm, akinek persze, hogy ilyenkor kell kijönnie. Sóhajtva felültem*
-Bocsánat. *szóltam vissza*

-Jó bocsánat...*görbült le a szám széle.*-Majd csak letelik.

-Nagyon vicces. Már hulla vagyok. *rápillantottam az órára* -És még fél óra van vissza a munkaidőből. *sóhajtottam egyet*

-Látom nagyon kapós vagy..*vigyorodtam el*

-Hahaha...~telitalálat~ *Láttam, hogy egy férfi nagyon kapálózik. Sóhajtottam egyet és felálltam, bár nagyon fáradt voltam már.* -Egy pillanat. *odamentem és kiszolgáltam a férfit, majd visszaültem egy sóhajtás közepette*

-Semmi gond. Apuci kicsi lánya? *mosolyogtam rá*

-Többször? Hmm...*néztem rá elismerően* -Nagyon jó vagy. *meghallottam a telefonom. Elővettem és felvettem* -Szia apu. Dolgozom, miért hol lennék? *a körmeimet néztem közbe* -Légyszíves ne kezdjük ezt megint. Nem kell pénz. Igen tényleg...oké. Én is szeretlek. Szia...*ezzel kinyomtam a telefonom és letettem a pultra* -Bocsesz..

*vállat vontam* -Ez a természetem.. Bár volt már rá példa hogy egy nővel többször is voltam!

*Felvontam az egyik szemöldököm* -Ezek szerint te az a típus vagy, aki elcsábítja a nőket aztán kijátsza magát és otthagyja őt. Na szép mondhatom. Igazi férfi vagy...*ittam egy korty vizet*

*vállat vonok* -Azok könnyen kaphatóak...Mi abban az izgi...*vigyorogtam*

-Örvendek Max. Hát nem mondom, a Casanova jobban illik hozzád. *vigyorgtam* -Nos kedves Max, miért nem az itt dolgozó prostikat zargatod? Vagy szereted ha visszaszólnak?

*elvigyorodtam* -Addig örülj még nem ismersz. *meglepett hogy odült és még a nevét is megmondta.* -Oké.. akkor Anna.. szólits csak Maxnak!

*Felnevettem* -Szerintem neked az sosem működött rendesen. *odahúztam a széket a pulthoz és leültem* -bár nem ismerlek. *Rákönyököltem a pultra és néztem a színpadon vetkőző lányt* -Annalynne vagyok, de hívj csak Anna-nak. *mosolyogva rápillantottam*

*Ember.. Nem mondhattam el. De ha ennyire ezt várja.. Sóhajtottam* -Tudod cicamica megakadt a merevlemez egy pillanatra.*vigyorogtam rá*

*Nem értettem mi ez a nagy fordulat rajta* -Semmi visszavágás? Semmi csipkelődés? *hitetlenkedve néztem rá*

-Nem, nincs.*ráztam meg a fejem. Ha tudtam volna hogy rákos nem kezdek el kekeckedni vele, bár igy is nagyon vonzott*

-nem úgy látom. Végülis aki nem bírja az alkoholt, annak egy is elég. *nevettem. Láttam, hogy megváltozik az arckifejezése és olyan furcsán néz rám. Végignéztem magamon* -Van valami rajtam? *felvontam az egyik szemöldököm*