TELJES NÉV: Max Donolly
BECENÉV: nincs
FAJ: Démon
NEME: Férfi
FOGLALKOZÁS: Káosz démona
KOR: 780
SZÜLETÉS IDEJE: 1230 decemberében
SZÜLETÉS HELYE: Németország, Köln
ÁTVÁLTOZÁS IDŐPONTJA: 1257 (27 évesen)
Család:
APA: John Donolly, gazdag öntelt…. Többre nem igen emlékszem belőle.
ANYA: Andrea Garner, ápolónő
TESTVÉREK: -
EGYÉB: -
FÉL/PARANCSOLÓ/ PÁR: érdekes gondolat..
MAGASSÁG ÉS TESTALKAT: Elég magas, kiló zsír felesleg nélkül.
SÚLY: 100- 90 között…
HAJ: szőkés barna, kusza
SZEMSZÍN: kék
ÖLTÖZET: divatos elegáns cuccok… bármi ami jól áll. Bár nekem mi nem áll jól? *vigyorog*
KÜLÖNLEGES ISMERTETŐ JEGY/JEGYEK: -
FEGYVEREK: minek az?
KÜLÖNLEGES KÉPESSÉG: Manipuláció, láthatatlanná válás
JELLEM: Imádom az életet a nőket, piát… Szeretek rumlit hagyni magam után. A nők szerint egy önelégült seggfej vagyok de szerintem csak szerény..
EZT SZERETEM...: Hm… talán önmagam?
EZT UTÁLOM...: A kedves kis szűzlányokat.. azoktól a falnak megyek…
ÉLETRAJZ:
1230 hideg telében születtem egy igen tehetős családba. Apám mindig is adott a jó modorra és arra hogy legyen pénze… Én már kicsinek sem szerettem és szerintem édesanyám sem volt oda érte. A szülei úgy gondolták jó lesz a lányuknak ha egy gazdag férfihoz adják hozzá a lányukat. Nagyon rosszul hitték. Már kis gyermekként láttam sokat szenvedni és sírni őt. Mivel apám fia voltam nem igazán szerettem senkit édesanyámon kívül. Ő mindig mellettem állt. Bármit is tettem. Apám viszont szinte egyenesen utált, bár mi tagadás meg volt az oka… Mindig tettem róla hogy a kis idilli családi kép amit ő annyira mutatott kiderüljön hogy csak egy csalfa hazugság. Sikerült párszor beégetnem az elit barátai előtt. Ezt általában veréssel díjazta is. Ahogy nőttem igyekeztem minél több időt távol tölteni otthonról. Amikor épp nem iskolában voltam akkor pár másik gyerekkel róttam az utcákat. Már nagyon korán rászoktam a rossz dolgokra, mint például az ivásra. Aztán jött a katonaság. Hála az égnek így szinte alig voltam otthon. Egészen addig míg el nem következett az a nap amikor végig söpört a városunkon egy betegség amit senki sem ismert. Nem kellett sok idő hogy beleessem. Napokig lázban feküdtem és teljesen kimerült voltam. Soha nem felejtem anyám könnyes arcát aki végig mellettem volt. Végül én is meghaltam ahogy sokan mások. Kaptam még egy esélyt és a káosz démonaként térhettem vissza. Nevemhez híven nem is tétlenkedtem. Ahol megfordultam mindenhol csak zűrzavart hagytam magam után, De kit izgat? Hisz ezért vagyok én maga a káosz. Pálási szokásaimról mai napig nem szoktam le. Ehhez még társultak a gyönyörű nők is. Mindenhol találtam nekem való csemegét. Elég Sokat hallottam erről a helyről ezért döntöttem úgy hogy eljövök Caldwellbe.
KÉPEK RÓLAM..:
BECENÉV: nincs
FAJ: Démon
NEME: Férfi
FOGLALKOZÁS: Káosz démona
KOR: 780
SZÜLETÉS IDEJE: 1230 decemberében
SZÜLETÉS HELYE: Németország, Köln
ÁTVÁLTOZÁS IDŐPONTJA: 1257 (27 évesen)
Család:
APA: John Donolly, gazdag öntelt…. Többre nem igen emlékszem belőle.
ANYA: Andrea Garner, ápolónő
TESTVÉREK: -
EGYÉB: -
FÉL/PARANCSOLÓ/ PÁR: érdekes gondolat..
MAGASSÁG ÉS TESTALKAT: Elég magas, kiló zsír felesleg nélkül.
SÚLY: 100- 90 között…
HAJ: szőkés barna, kusza
SZEMSZÍN: kék
ÖLTÖZET: divatos elegáns cuccok… bármi ami jól áll. Bár nekem mi nem áll jól? *vigyorog*
KÜLÖNLEGES ISMERTETŐ JEGY/JEGYEK: -
FEGYVEREK: minek az?
KÜLÖNLEGES KÉPESSÉG: Manipuláció, láthatatlanná válás
JELLEM: Imádom az életet a nőket, piát… Szeretek rumlit hagyni magam után. A nők szerint egy önelégült seggfej vagyok de szerintem csak szerény..
EZT SZERETEM...: Hm… talán önmagam?
EZT UTÁLOM...: A kedves kis szűzlányokat.. azoktól a falnak megyek…
ÉLETRAJZ:
1230 hideg telében születtem egy igen tehetős családba. Apám mindig is adott a jó modorra és arra hogy legyen pénze… Én már kicsinek sem szerettem és szerintem édesanyám sem volt oda érte. A szülei úgy gondolták jó lesz a lányuknak ha egy gazdag férfihoz adják hozzá a lányukat. Nagyon rosszul hitték. Már kis gyermekként láttam sokat szenvedni és sírni őt. Mivel apám fia voltam nem igazán szerettem senkit édesanyámon kívül. Ő mindig mellettem állt. Bármit is tettem. Apám viszont szinte egyenesen utált, bár mi tagadás meg volt az oka… Mindig tettem róla hogy a kis idilli családi kép amit ő annyira mutatott kiderüljön hogy csak egy csalfa hazugság. Sikerült párszor beégetnem az elit barátai előtt. Ezt általában veréssel díjazta is. Ahogy nőttem igyekeztem minél több időt távol tölteni otthonról. Amikor épp nem iskolában voltam akkor pár másik gyerekkel róttam az utcákat. Már nagyon korán rászoktam a rossz dolgokra, mint például az ivásra. Aztán jött a katonaság. Hála az égnek így szinte alig voltam otthon. Egészen addig míg el nem következett az a nap amikor végig söpört a városunkon egy betegség amit senki sem ismert. Nem kellett sok idő hogy beleessem. Napokig lázban feküdtem és teljesen kimerült voltam. Soha nem felejtem anyám könnyes arcát aki végig mellettem volt. Végül én is meghaltam ahogy sokan mások. Kaptam még egy esélyt és a káosz démonaként térhettem vissza. Nevemhez híven nem is tétlenkedtem. Ahol megfordultam mindenhol csak zűrzavart hagytam magam után, De kit izgat? Hisz ezért vagyok én maga a káosz. Pálási szokásaimról mai napig nem szoktam le. Ehhez még társultak a gyönyörű nők is. Mindenhol találtam nekem való csemegét. Elég Sokat hallottam erről a helyről ezért döntöttem úgy hogy eljövök Caldwellbe.
KÉPEK RÓLAM..: